Cikkek

Sándor Barnabás és Rajnai Zoltán

OKOS ÉPÜLETEK KIBERBIZTONSÁGI ELEMZÉSE A KIBERBIZTONSÁGI ARCHITEKTÚRA SZEMPONTJÁBÓL

Absztrakt

Napjainkban, amikor az okosváros koncepció egyre nagyobb teret nyer világszerte, melyhez az informatika és az internet of things (IoT) eszközök fejlődése vezet, sorra épülnek okosépületek, amiket a hatékonyabb, környezetbarátabb, komfortosabb és az eddiginél automatizáltabb funkciókkal láttak el. Az épületautomatizálás iparága közel száz évre nyúlik vissza, azonban az informatika és technológia fejlődésével, évről évre csökken a beépített informatikai eszközök mérete, nő a folyamatos adatáramlás és az információk mértéke, melyet az egyes szenzorok, informatikai eszközök és az épületekben dolgozó emberek generálnak. Ennek következtében az okos épületekben megjelenő informatikai rendszereket megfelelően kell több szempont alapján megtervezni, melynek jelen kutatásban a kiberbiztonságát vizsgálom, tekintettel arra, hogy egy nem megfelelően megtervezett és védett informatikai rendszer, melynek rengeteg IoT eleme van, hatalmas kitettséget jelent a kiberbűnözőkkel szemben. Hiszen ezen rendszerek között megtalálható a teljes hálózatinformatikai struktúra, liftvezérlés, a beléptetőrendszerek, az épület HVAC rendszere vagy akár a parkolóház rendszere is. Összegezve, kutatásomban megvizsgáltam, hogy milyen alapvető kiberbiztonsági tényezőket és szabványokat kell figyelembe venni egy okos épület megtervezésénél.

Kulcsszavak: Okos város, okos épület, épületautomatizálás, dolgok internete, kiberbiztonság

Zilahy Dalma

AZ ÖNVEZETŐ AUTÓK ELFOGADÁSÁT SEGÍTŐ EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK

Absztrakt

Az automatizált járműelfogadást úgy próbálják elősegíteni, hogy a közúti biztonság javításához, a forgalmi torlódások minimalizáláshoz, de legfőképpen halálesetek számának csökkentéséhez kötik a tudományos munkák során. A járművezetők elfogadását azonban segítené, ha az önvezető autót nem az esetleges baletesek megelőzéséhez, mint negatív tartalomhoz kapcsolnák, hanem úgy gondolhatnának rá, mint az egészségünk, az életünk védelme szempontjából fontos prevencióra. Jelen cikk célja, hogy összefoglalja az önvezető autók egészségre gyakorolt hatásainak jelenlegi állását, ugyanis az 5G hálózat által lehetőség nyílik más szemmel vizsgálni az önvezetést, mely nagy mértékben befolyásolhatja az elfogadást.

Kulcsszavak: automatizált járműelfogadás, közúti biztonság javítása, egészségmegőrzés

Mester Gyula

MATLAB PROGRAMCSOMAG ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNVEZETŐ ROBOT AUTÓK IRÁNYÍTÁSÁRA

Absztrakt

Az elektromos meghajtású önvezető robot autó - Self Driving Robotic Car – a közúti és városi forgalomban emberi beavatkozás nélkül képes közlekedni, érzékeli és értékeli a környezetet, digitális technológiák segíségével ütközésmentesen irányítja önmagát. Az önvezető robot autók kutatása - fejlesztése a közúti, városi közlekedés biztonsága szempontjából fontos és időszerű. Az önvezető robot autók fejlesztése forradalmat jelent az autóiparban. Az automata járművezető rendszernek 6 szintje van. Bemutatjuk a MATLAB 2022R programcsomagot, valamint a programcsomag eszköztárait.

Kulcsszavak: önvezető robot autó, elektromos meghajtás, érzékeli és értékeli a környezetet, digitális technológiák, járművezető rendszer szintjei, MATLAB 2022R.

Pallagi András és Persely Aliz

SIKERTELEN BIOMETRIKUS AZONOSÍTÁS MÓDSZERTANI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI OKAI

Absztrakt

Napjainkban egyre több helyen alkalmazunk biometrikus azonosítási eljárásokat, hogy kényelmesebbé és ugyanakkor - az egyediség miatt - biztonságosabbá tegyük az életünket. A mobiltelefonoktól kezdve a beléptető rendszereken át egészen a hatósági felhasználásig terjednek a biometrikus azonosítások, felhasználások általános módjai. A megfelelő és hatékony azonosítást azonban számos körülmény nehezítheti, vagy gátolhatja meg. Ilyen körülmény lehet a rosszul megválasztott azonosítási metodika, vagy akár a felhasználó egészségügyi állapota.  Kutatásunk során a sikertelen azonosítási eljárások okait vizsgáltuk példákon keresztül. A kapott eredmények iránymutatást adhatnak a megfelelő azonosítási eljárás kiválasztásához és meghatározhatják azok fejlesztési irányait.

Kulcsszavak: biometria, azonosítás, ikerkutatás

Gerda Bak és Regina Reicher

A DIGITÁLIS LÁBNYOM ÉS AZ ADATOK VÉDELME

Absztrakt

Napjainkban a digitális világ térnyerése megkérdőjelezhetetlen, hiszen az élet minden eddiginél inkább az online világban zajlik. Az emberek egyre több és egyre inkább online alkalmazásokat használnak vásárlásra, banki tranzakciókra, közösségi hálózatokra, sportolásra stb., ezzel is kényelmesebbé és egyszerűsítve a felgyorsult életmódjukat. Ha megnézzük ezeket az alkalmazásokat, azt láthatjuk, hogy ránk és az adatainkra fókuszálnak, azaz a felhasználási céltól függetlenül közös bennük, hogy a személyes adatokat használják fel, melyek nyilvánosságra kerülnek, és a felhasználók úgynevezett digitális lábnyomait eredményezik. Jelen a tanulmány arra keresi a választ, hogy az emberek mennyire vannak tisztában az általuk hátrahagyott digitális lábnyomukkal (személyes információkkal és ennek a jelentőségével). Továbbá arra is, hogy az emberek mennyire aggódnak az információik védelme miatt. Az említett kérdések megválaszolásához kvantitatív felmérést végeztünk. A kutatás jelentőségét az adja, hogy bár az emberek aggódnak az adataik biztonsága végett, azonban az online térben végzett tevékenységeik alapján olykor felelőtlenül viselkednek.

Kulcsszavak: digitális lábnyom, adatvédelem, biztonság, biztonságtudatosság

Molnár Ferenc és Kovács Éva

A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER SZABÁLYOZÁSI FELADATAI

Absztrakt

A villamos energia előállítása különböző energiaátalakítási technológiák felhasználásával villamos erőművekben történik.  Az energiaelőállítási technológiákat irányítható és szabályozható kategóriákba sorolhatjuk a megtermelt villamos energia mennyiségének befolyásolhatósága szerint. Irányíthatónak nevezzük azt az energia átalakító technológiát, amely a technológia bemenetén jelentkező primer energia mennyiségét képes változtatni. Az erőművi technológia kimenetén megjelenő, megtermelt energia mennyiségének befolyásolhatóságát szabályozhatóságnak nevezzük. Ennek megfelelően a villamosenergia előállító technológiák rendelkezhetnek egyszerre mindkét tulajdonsággal vagy akár egyikkel sem.

Kulcsszavak: villamos energia, előállítás, szabályozás, naperőmű

Molnár Ferenc és Kovács Éva

A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZER (VER) ERŐMŰ TECHNOLÓGIÁI

Absztrakt

Csak azt a villamos energiát tudjuk felhasználni, amit elő is állítunk. A villamosenergia erőművekben születik. Az erőművek olyan létesítmények, amelyek valamilyen speciális energiaátalakító technológiát tartalmaznak. Ez annyit jelent, hogy valamely elsődleges energiahordozó közeg energiáját villamos energiává alakítja át. Az erőműveket az esetek döntő többségében helyhez rögzítetten létesítik, de léteznek mozgó azaz helyváltoztatást végző erőművek is. Ilyen lehet például vasúton, tréleren vagy helikopterrel szállítható ipari méretű, akár több MW teljesítményű dízelmotor. Ezek szükség esetén nagyon rövid idő alatt a helyszínre szállíthatók és az esetleges vészhelyzetek kezelése érdekében táplálnak villamos energiát az igény szerinti lokális rendszerekbe.

Kulcsszavak: villamos energia, előállítás, szabályozás, HMK

Tokody Dániel

KOLLABORATÍV ROBOTIKA

Absztrakt

A kollaboratív robotok fejlesztése és alkalmazása egyre dinamikusabban fejlődik. Ez köszönhető annak, hogy az ilyen robotok rugalmasan integrálhatók olyan munkafolyamatba, ahol robotnak és embernek közös munkatérben kell dolgoznia, megfelelően azonosított védelmi zónák kijelölése mellett. Ezekben a munkafolyamatokban a felhasználó – az ember – kontrollálja a kooperatív robot előre rögzített munkavégzését. Sok esetben a kooperációban a robot végzi el a feladatok megterhelő és monoton részét. Ez a technológia új fajta kockázatot teremt, ezért a követelményrendszerek, jogszabályok és szabványok frissítésére és újak kidolgozására van szükség.

Kulcsszavak: kollaboratív robotok, biztonság, rendszertervezés, mesterséges intelligencia

A folyóirat számok publikációi alapjául szolgáló kutatások a „Hogyan képzeljük el? Cobotokról, mesterséges intelligenciáról, autonóm járművekről gyerekeknek” című projekt keretében zajlott. A MEC_N-141290 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N pályázati program finanszírozásában valósult meg. (Kutatóhely: NextTechnologies Kft. Komplex Rendszerek Kutatóintézet)